Örülök, hogy ha már nem vagyok jó a párkapcsolatokba, legalább két barátomnak össze tudok hozni egy randit. Beszéltem Karolával és elmondtam neki, hogy Gábor szívesen randizna vele. Először totál kiakadt, hogy a háta mögött szervezkedek és hogy mért nem tartom meg magamnak Gábort, hisz - az ő szavaival élve - irtó jó parti. De elmagyaráztam neki, hogy mindketten csak barátként tekintünk egymásra. Persze nem utasította vissza ezt a randevút, mert bejön neki Gábor, így vasárnap elmentek együtt moziba, méghozzá annyira jól érezték magukat, hogy jövő hétvégére is megbeszéltek egy randit.
Ma reggel, mikor kinéztem az ablakomon kellemes látvány fogadott. Lehavazott. Úgy gondoltam, hogy ez jó jel a hétfői napra nézve. Legalábbis reméltem. Gyorsan felöltöztem, elvégeztem a reggeli teendőimet és elindultam a suliba, ezúttal gyalog, mivel apa ma később megy be dolgozni.
A suli előtt óriási káosz fogadott. Jó pár fiú hógolyócsatát tartott. Leginkább egymást, de néha a suliba érkezőket is megdobálták. Megpróbáltam sértetlenül bekerülni az épületbe, szóval folyton elugráltam a célba vevő hógolyók elől. Még csak pár méter volt az ajtóig, amikor egy hógolyó hátulról pont a nyakamba esett. Felsikoltottam a hirtelen jött hidegtől és próbáltam kiszedni a havat a nyakamból, de esélyem sem volt. Kezdett elolvadni és lefolyt a hátamon. Hátranéztem, hogy megkeressem a támadómat. Egyből kiszúrtam Bálintot, aki gonoszul vigyorgott rám. Áááá! Ezt még megbánja! Gyorsan ledobtam a válltáskámat a lépcső mellé, utána gyors léptekkel elindultam a bolond barátom felé és minden erőmet beleadva rávetettem magam. Ő megtántorodott és hátra esett egy hókupacba, vele együtt én is, de nekem már úgy is mindegy volt. Szóval, kihasználva az alkalmat, hogy nem tud elmenekülni vettem egy marék havat a kezembe és az arcába nyomtam. Aztán még egy marékkal és azt is. Végül még egyet, de az már a nyakába került.
- Te szemét! Velem nem jó ujjat húzni! - próbáltam komolyan mondani, de nem bírtam megállni nevetés nélkül.
- Oké, oké, megérdemeltem, de elég. - röhögött.
Leálltam és készültem leszállni róla, de váratlanul egy marék havat dobott az arcomba. Én pedig megint legalább négyszeresen visszaadtam neki. Végül felkászálódtunk a földről és nevetve lesepertük magunkról a havat.
- Húú Bálint! Jól megkaptad a magadét! - röhögött Ármin, aki eddig pár méterrel tőlünk figyelte a harcunkat.
- Basszus! Soha életemben nem kaptam ekkora mosdatást. - rázta ki a sapkájából a havat Bálint.
- Most segítettem bepótolni. - mosolyogtam győzelemittasan.
Összeszedtük a cuccainkat és együtt bementünk a suliba. Csurom vizesek voltunk, ezért mind odahúzodtunk a radiátorokhoz száradni.
- Milyen volt a pénteki randid? - kérdezte váratlanul Bálint.
- Nagyon jó volt, de nem randi volt. - válaszoltam.
- Pedig nagyon úgy tűnt. - mondta komolyan.
- Gáborral csak barátok vagyunk. Amúgy meg tegnap Karolával randizott.
- És ez téged nem zavar? - vonta fel a szemöldökét.
- Mért zavarna? Hisz én hoztam össze nekik a randit. - magyaráztam, de nem volt idejük felelni semmit, mert megérkezett Karola és rögtön a nyakamba ugrott.
- Annyira szuper vagy! Komolyan! Jövök neked eggyel, vagy ha akarod akkor kettővel. Imádlak! - totál fel volt dobodva, a szája is fülig ért. És ez egész nap így volt.
Amúgy az egész nap jó hangulatban telt. A tanároknak is jó kedvük volt, még az ofőnek is. Mondjuk az olyan, hogy négy oldal helyett csak két oldal leckét diktál. Dupla angolon is, a második órán játszódtunk valami dedós játékokat, amit mi kicsit sem bántunk. Angol óra után, ami az utolsó volt haza indultunk. Én a négy lánnyal, ami mostanság kezd szokásunkká válni. Ahogy kiléptünk az osztályunk ajtaján Áron állt az ajtó melletti falnak támaszkodva.
- Sziasztok! - köszönt.
- Szia.
- Anna, nem bánod, ha hazakísérlek? - kérdezte kicsit bátortalanul.
- Nem. Vagyis persze, hogy nem bánom. - a lányok megértették, így elbúcsúztunk és ők elmentek.
Mi is lassan elindultunk Áronnal. Mikor kiértünk a suliból és nem volt senki hallótávolságon belül megszólalt.
- Figyelj! Ez nekem így nem jó. - kezdte, mire nekem tágra nyílt a szemem. - Utálom, hogy nem vagyunk beszélő viszonyban. - erre kicsit megkönnyebültem.
- Ezzel nem vagy egyedül.
- Talán kicsit túlreagáltam, amikor megláttalak Márkkal... tudod. - bólíntottam kellemetlenül az emlék hatására. - Csak annyira szarul esett. Tudod, hogy mennyire nem bírom azt a gyereket és te mégis...
- Ne haragudj! - szakítottam félbe. - Most már tudom, hogy nem kellett volna hagynom, hogy megcsókoljon. Nem is értem, hogy mért tettem.
- Máskor is megtörtént már? Mármint máskor is csókolóztatok?
- Nem. Csak akkor egyszer. - hosszasan kifújta a tüdejéből a levegőt.
- És most mi van veletek?
- Semmi. Mégcsak barátok sem vagyunk.
- Az előadáson úgy tűnt, hogy elég jó a kapcsolatotok. - vetette oda gúnyosan.
- Az csak azért volt, mert örültünk, hogy végre megszabadulunk egymástól. - hazudtam. De mit számít? Márkkal úgy sincs semmi köztünk, ezután pedig csak akkor fogunk találkozni, ha véletlenül összefutunk, na meg zeneórán.
- Oké. - megfogta a kezem, hogy megállítson és szembeforduljak vele. - Nem tudom, hogy lehetséges-e, de szeretném, ha minden olyan lenne köztünk, mint régen. - mosolyra húztam a szám és a nyakába ugrottam.
- Persze, hogy lehetséges. - sikítottam boldogan a fülébe.
- Aú! Azt hiszem megsérült a dobhártyám. - csak nevettem rajta és egy puszit nyomtam az arcára.
- Majd helyrejön!
- Lenne kedved valamikor eljönni velem moziba? - kérdezte jókedvűen.
- Aha. Láttam, hogy a héten vetítik a Rango-t. Megnézhetnénk. - ajánlottam.
- Ne már. Az egy animációs film.
- De annyira vicces. És nagyon jó fej az a gyík.
- Kaméleon. - javított ki.
- Nem mindegy? Hasonlítanak. - vontam meg a vállam.
- Rendben. Megnézem veled ezt a béna filmet, mesét, vagy akármit. - adta be a derekát. Amúgy meg ő is bírja ezt a filmet, csak teszi itt nekem a nagyfiút.
- Akkor most haza is kísérhetnél, mert egyáltalán nincs melegem.
Szórakozottan megcsóválta a fejét, majd kézenfogva elindultunk.
Sziasztok! Hoztam nektek egy téli fejezetet ezen a meleg napon.
Jelenleg épp kiélvezem a nyári szünet utolsó napjait. Nekem még van két hetem. Hahahaa :)) Magyarországnak boldog sulikezdést! (Nézzétek el nekem a szemétkedést :D)
Remélem tetszett a rész. Ha igen akkor pipáljatok! ;)
Üdv, Daphné!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése